Alapvetően az építkezésekre, azaz az építési tevékenység végzésére az építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni. Ez alól kivételt képez az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység, valamint a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet I. mellékletben felsoroltak.

Használatbavételi engedélyt főként akkor nyújtunk be az építésügyi hatóságnak, ha építési engedélyt kellett kérni az építkezésre, valamint szakhatóság is részt vett az eljárásban, aki kikötést vagy feltételt is előírt, melyet az építési engedély tartalmaz.

A használatbavételi engedélyhez hasonló eljárás. A különbség az, hogy ha az építési engedélyben egyetlen egy szakhatóság sem lett bevonva, vagy ha mégis be lett vonva, de nem tett kikötést vagy feltételt, akkor úgy használatbavétel tudomásulvételi eljárás alapján lehet az ingatlant használatba venni.

Az egyszerű bejelentési eljárás hozta magával azt, hogy a megépült lakóépületeket nem használatbavételi engedély vagy tudomásulvételi eljárás alapján kerül használatbavételre, hanem hatósági bizonyítvány kiállításával.

Amennyiben egy megkezdett építkezés telekkel együtt adás-vétel alapján tulajdonost cserél, legcélszerűbb az építési engedélyt is átíratni az új tulajdonosra, mert onnantól kezdve ő az engedély új jogosultja (jogutód) és a használatbavétel során az előző tulajdonost (jogelőd) nem kell bevonni az eljárásba.

Bontási engedély alapján végezhető a műemléket érintő, valamint a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő és a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.

Építmény, építményrész bontása, valamint az építési engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építmény felépítésének, meglétének igazolása céljára használatos eljárás.